A ma ismert zsarolóvírusok valójában nem is vírusok. Ez azt jelenti, hogy képtelenek önállóan reprodukálni saját magukat és képtelenek arra is, hogy számítógépről számítógépre terjedjenek. Helyesebb emiatt a zsaroló program elnevezés.
A zsarolóvírusok célja nem az öncélú pusztítás, hanem a közvetlen haszonszerzés. Ennek megfelelően nem egyszerű csínytevésről van szó, hanem minden tekintetben megtervezett bűncselekményről.
A zsaroló programok készítői gondosan ügyelnek arra, hogy olyan programokat készítsenek, amelyeket a víruskeresők nem ismernek fel. Ennek érdekében az ismertebb víruskereső prograokkal gondosan tesztelik is „termékeiket”, és ha szükséges módosítják, hogy a védelmen biztosan átjusson.
Nem egyszerűen szabadon engedik a „vírust”, mert önmagától nem tud terjedni. Hanem gondosan megtervezik, hogy hogyan és miként, milyen alkalmazásokba építik be, mikor és hogyan „dobják piacra”.
Újabb verziókat jellemzően nem naponta adnak ki, hanem jellemzően néhány hetente. Ekkor azonban gyakran 300-400 féle új változatot is kiadnak különféle csatornákon. Ezzel megnehezítik azt, hogy vírusvédelem gyártók csak lassabban tudjanak minden változatra reagálni.
Az üzleti modell része, hogy ismereteink szerint a zsarolók ügyelnek arra, hogy aki fizet, annak ténylegesen vissza is állítják az adatait. Ennek ellenére javasoljuk, hogy más megoldást keressenek adataik helyreállítására, mivel a fizetéssel csak a bűnözőket erősítik.
A zsarolóvírusok a szó hagyományos értelmében vett megtévesztéssel kerülnek a számítógekre.
Egyszerűen megkérik a felhaszálót rá, hogy töltsék le, vagy ha elektronikus levélben érkezett, akkor indítsák el a mellékelt programot.
Sőt adott esetben arra is megkérik a felhasználót, hogy letöltés és telepítés előtt kapcsolják ki a számítógép vírusvédelmét, mert az akadályozhatja a telepítést.
A hatékony vírusvédelem, mint például az AVG ( http://www.avg.hu/ ) nagyon fontos. Ugyan a zsarolóprogramok készítő mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vírusvédelmek ne ismerjék fel ezeket a programokat, de még mindig az antivírus gyártók reagálnak leggyorsabban ezekre a támadásokra.
A zsaroló vírusok (ransomware) megjelenése Evgenij Mihailovics Bogacsev nevéhez fűződik. Jelenleg a ő a világ legkeresettebb kiberbűnözője. Az FBI 5.000.000$ nyomravezetői díjjal jutalmazza azt, aki az Bogacsevet segít kézrekeríteni.
Forrás: https://www.fbi.gov/wanted/cyber/evgeniy-mikhailovich-bogachev
A zsaroló vírusok általában hibrid titkosító megoldásokat használnak, amelyben kombinálják az erős kulcsú nyilvános kulcsú megoldást, a szimmetrikus kulcsú megoldásokkal.
A nyilvános kulcsú megoldások előnye, hogy nagyon erős titkosítást lehet vele megvalósítani, ugyanakkor relatíve lassúak. Mivel a megfejtéshez nem ugyanaz a kulcs (jelszó) szükséges, mint a titkosításhoz, ezért gyakorlatilag feltörhetetlen az ilyen módon titkosított fájl, mivel a megfejtéshez szükséges jelszó nincs jelen a számítógépen, tehát megtalálni is lehetetlen. A titkosításhoz használt „jelszó„ ismerete pedig nem segít hozzá a megfejtéshez szükséges „jelszó” megtalálásához.
A hibrid megoldások az adatok titkosításához szimmetrikus eljárást használnak, ahol a titkosítás ugyanazzal a jelszóval történik, mint a megfejtés. Ez ugyanúgy nagyon erős védelmet biztosít, csak a kulcsvédelem gyengébb, mivel az jelen van. Előnye, hogy ez az eljárás sokkal gyorsabb, mint nyilvános kulcsú eljárás, így ugyanannyi idő alatt több adat titkosítható. Ezt követően pedig csak a szimmetrikus titkosításnál használt jelszót titkosítják nyilvános kulcsú eljárással. Így ötvözik a gyorsaságot a feltörhetetlenséggel.
Újabban megjelentek primitívebb, csak szimmetrikus eljárást használó változatok is, más bűnözői csoportoktól. Ezek esetében a jelszót valahogyan elrejtve általában magán a számítógépen tárolják. Így ezeknél kellően nagy erőfeszítéssel esély lehet a megfejtésre, mivel csak az elrejtett kulcsot kell megtalálni.